Az aldomainhoz hasonlóan az almappa vagy alkönyvtár vagy subfolder is eltérő webhelyrészek létrehozását szolgálja.
Az alkönyvtár a domain alatt található, és olyan elemeket tartalmaz, amelyek valamilyen szempontból hasonlítanak egymásra. Például egy webshop esetében a Kert és hobbi alkönyvtárban találhatók a kerti eszközök, medencék stb.
A webhely alkönyvtárak szerint történő rendezése a következőkképpen néz ki a böngészőben: xy.com/blog.
Vagyis az alkönyvtár mindig a domainnév után található, ellentétben az aldomainnel, mely mindig a domainnév előtt áll (blog.xy.com).
Mivel az alkönyvtár nem különbözik a domaintől – csupán egy útvonal a webhely hierarchiájában – átörökli a domain SEO-értékét, mert oldalon belül tartja a tartalmat.
A webhelyrészek alkönyvtárak szerinti rendezése hasonló ahhoz, ahogy a fájlokat a számítógépen rendezzük. Ugyanakkor egy tipikus WordPress vagy PHP alapú oldal esetében az alkönyvtárak csak virtuálisan léteznek.
Az aldomain és SEO
Nem mindegy, hogy egy webhely adott területein aldomaint vagy alkönyvtárat használunk, hiszen SEO szempontból is máshogy működik a két lehetőség.
Aldomain esetében a tartalom és a hivatkozások megoszlanak egy aldomain és a fődomain között. A két különálló egység egyenkénti „jogosultsága” alacsonyabb, mintha alkönyvtárak használatával minden tartalom és hivatkozás a fő tartományon lenne.
Az alkönyvtár és a SEO
Az alkönyvtár a SEO célú erőfeszítéseket egy helyre koncentrálja. Tehát ha a domain tekintélyének növelése a cél – pl. kezdő vagy kisvállalkozások esetében – az alkönyvtárak mentén történő strukturálás a célravezetőbb megoldás.
Ugyanakkor van néhány szempont, amelyeket ebben az esetben is érdemes megfontolni.
- Például a Shopify esetében alkönyvtárak alkalmazása akkor sem lehetséges, ha előnyösebb megoldást jelentenének, mint az aldomain.
- A nemzetközi shopokat sem engedi alkönyvtárak szerint rendezni a szolgáltató.
- Elképzelhető olyan szituáció is, hogy a webfejlesztők nem szeretnének egy WP blogot ugyanazon a szerveren tudni, amin a webshopot.