A tartózkodási idő vagy angolul dwell time egy webanalitikai mutató, amely megmutatja, hogy egy felhasználó mennyi időt tölt el egy weboldalon a Google találati listáról való érkezése és oda visszatérése között. A tartózkodási idő jelentős mutatója egy honlap minőségének, ezért fontos rangsorolási tényezőnek tekinthető.
Hogyan számítjuk pontosan?
Például a felhasználó rákeres a „diétás palacsinta” kifejezésre. Rákattint a találati lista első helyezettjére és megérkezik a webhelyre (óra indul). Azonban az oldal nehézkes, nem is szép, a tartalom pedig nem ad választ a kérdésére, ezért a felhasználó 5 másodperccel elteltével távozik is. A böngésző vissza gombjára kattint (óra stop), és visszatér a találati listára.
A fenti esetben a dwell time 5 másodperc, ami eléggé alacsony értéknek számít. A Google a rövidke látogatásból azt fogja leszűrni, hogy a látogató nem volt elégedett az oldallal. Ha több ilyen gyorsan véget érő látogatást is észlel, akkor előbb-utóbb az adott oldalt hátrébb sorolja a keresőmotor.
A diétás palacsintára kereső felhasználó visszatér a találati listára, majd kattint a következő találatra (óra indul). Ezúttal elégedett az oldal minőségével, ezért 5 percet tölt el rajta, mielőtt ismét visszatérne a SERP-hez (óra stop).
Ebben az esetben a tartózkodási idő 5 perc lesz, ami hosszú látogatásnak tekinthető. Ha sok felhasználó tölt el ilyen hosszú időt az oldalon, a Google azt a következtetést szűri le, hogy a weblap minőséget képvisel. Valószínűleg passzol a felhasználók keresési szándékához, tehát előrébb van a helye.
Ne keverjük össze a visszafordulási aránnyal!
Fontos megjegyezni, hogy a dwell time értékből kiolvasható információ, bár hasonló a visszafordulási arányhoz, mégsem teljesen ugyanaz. A visszafordulási arány egy százalékos érték, a tartózkodási idő pedig egy időtartam. Amennyiben a felhasználó úgy hagyja el az oldalt, hogy nem kattint az oldalon, akkor visszafordulásról (és 0 perces látogatásról) van szó. Még abban ez esetben is, ha amúgy két órát töltött az oldalon (mondjuk klikkelés nélküli olvasással).
A tartózkodási idő értéke viszont pontosan megmondja, hogy a felhasználó egy percig tartózkodik-e a honlapon vagy húsz percig. Az, hogy mindeközben kattint vagy nem kattint, nem számít. A visszafordulási arány mindkét esetben ugyanaz – a felhasználói élmény mégis teljesen más.
Mennyi az ideális dwell time?
Az ideális tartózkodási idő értéke sok tényező függvénye, de kutatások szerint 2–4 perc között van. Nagyjából ennyi időbe telik egy webhely átfutása, és a tetszik/nem tetszik döntés meghozatala.
Hogyan bírjuk maradásra a felhasználót?
Az oldalon töltött idő hosszának növelésére számos technika áll rendelkezésre. Ezek közül a legfontosabbak a következők:
- Olyan elemek szerepeltetése az oldalon, melyek segítik a látogatót a tájékozódásban. Ez lehet tartalomjegyzék, felsorolás, összefoglaló bekezdések, navigációs elemek stb.
- Figyelemfelkeltő megoldások alkalmazása, amelyek további tartalomfogyasztásra késztetik a felhasználót. Ennek egyik klasszikus módja a honlap PPT módszer szerinti szövegezése. A tartalom első sora adjon gyors áttekintést a szöveg egészéről (Preview). A második-harmadik sora bizonyítsa be, hogy miért lesz a tartalom a felhasználó azonnali segítségére (Proof). Ezzel átvezeti a látogatót a szöveg következő egységéhez (Transition).
- Hosszabb lélegzetű szövegek közzététele. Értelemszerűen minél hosszabb egy anyag, annál több idő kell az elolvasásához.
- A honlap közösségi jellegének fokozása (kommentek). Ha jó a „társaság”, nyilván többen maradnak majd.
- Az oldal betöltési sebességének gyorsítása.
Következtetés
Konklúzióként elmondható, hogy a tartózkodási idő a rangsorolás fontos tényezője. Ha a felhasználó hosszú ideig tartózkodik egy honlapon, az egyértelmű jelzés arról, hogy a webhely informatív, értékes, minőségi tartalmakat kínál. Az ilyen honlapnak pedig az első találatok között van a helye a keresőtalálati listán – a Google szerint is.