A cselekvésre ösztönzés vagy Call to action, CTA egy vizuális és szöveges elemekből álló rövid üzenet. Célja, hogy a felhasználókat olyan cselekvések elvégzésére ösztönözze, melyek a CTA-t elhelyező szempontjából kívánatosak. Ez lehet szolgáltatásra történő előfizetés, termék(ek) kosárba helyezése, landing oldalra landolás, űrlap vagy kérdőív kitöltése, hírlevél regisztráció, komment vagy visszajelzés írása stb.
Jelentősége
Felfogható úgy, mint egy irányjelző tábla, mely nélkül a látogatók eltévedhetnek, lepattanhatnak a weboldalról anélkül, hogy konverzióra lépnének és ügyféllé válnának.
A cselekvésre ösztönzés hatékonyságát egyébként két pszichológiai tényező szavatolja. Egyfelől az, hogy az emberek gyakran szeretik, ha megmondják nekik, merre kell menniük, még akkor is, ha erre egyébként egyedül is rájönnének. Másfelől magyarázza a CTA hatékonyságát a kíváncsiság is, amely óhatatlanul kattintásra ösztökél („vajon mi lehet ez?”).
A CTA tulajdonképpen megmondja a felhasználónak, hogy mit tegyen. Olyan fordulatokat használ, mint pl. „vásárolja meg”, „olvassa el”, „tudja meg”, „szerezze be” stb., tehát kissé utasításszerűnek tűnik. Márpedig parancsokat adni a felhasználóknak nem különösebben elegáns, ezért a CTA-elemeket általában a törzstartalomtól elkülönített dobozban vagy gombra helyezve szokás szerepeltetni.
Jellemzői
Ideális esetben a call-to-action elemek a következő jellemzőkkel rendelkeznek:
- A CTA gomb/doboz szövege rövid, egyszerű, azonnal és nehézség nélkül dekódolható a felhasználó számára, és igével kezdődik. Pl.: „kattintson most!”, „látogassa meg”, „fedezze fel”, „töltse le”, „találja meg”, „tudjon meg többet”, „kérje ezt”, „vásároljon azt” stb.
- A gomb/doboz környékén elhelyezett szöveg érthetően és világosan elmondja, hogy a gombra kattintva mi következik („most kedvezményes ajánlatok várják Önt!”).
- Sürgősségi helyzetet teremt, azt az érzetet kelti, mintha ritka vagy soha vissza nem térő alkalomról lenne szó, amelyet kár kihagyni. (Pl.: „csak most”, „csak amíg a készlet tart”.)
- A felhasználó szemszögéből fogalmaz, tehát nem azt mondja, hogy vásárolja meg x terméket, hanem legyen Ön is x termék birtokosa.
- Képeket, vizuális elemeket is használ, és úgy van kialakítva, hogy kiemelkedjen a környezetéből:
- Élénk, figyelemfelkeltő, a környező szövegtől eltérő színeket használ. A SAP úgy találta, hogy a narancssárga CTA-k több mint 32,5%-kal, a piros CTA-k 21%-kal növelik konverziós arányt.
- A honlap (hirdetés) többi eleméhez képest nagy méretekkel rendelkezik, vagy éppen nagyobb kiterjedésű üres tér veszi körül.
- A honlap (hirdetés) tetején vagy alján helyezkedik el. Előbbi esetben a látogató a webhely betöltése után azonnal szembesül a CTA-val, utóbbi esetben van mód bemelegíteni, felcsigázni az érdeklődést.
Hol fordulhat elő?
Természetesen nemcsak közvetlenül egy-egy weboldalon helyezhetők el, ugyanis mindenhol szerepelniük kell, ahol a felhasználó/látogató valószínűsíthetően megfordul, és szükséges utat mutatni számára. Ehhez értelemszerűen ismerni kell legalább nagy vonalakban a vásárlói útvonal jellegzetességeit, hogy többnyire hol kezdik a folyamatot, és hova szeretnének eljutni.
Ennélfogva a cselekvésre ösztönzésnek helye lehet például:
- a meta leírásban, mely az első és az egyik legjobb lehetőség a Google felhasználók cselekvésre ösztönzésére;
- a termékoldalakon, ahol minimum szerepelnie kell egy „kosárba teszem” esetleg egy „megosztom” gombnak;
- a kapcsolattartást/elérhetőséget biztosító oldalak esetében („űrlap kitöltése”, „csevegés most!”, „kérjük, lépjen kapcsolatba a cégünkkel”);
- blogoldalak esetében, amikor a blogbejegyzés például egy termék promócióját célozza („megnézem a terméket”).
Vagyis összességében a jól megírt/elkészített és sikeres CTA világos, könnyen érthető és konverziót eredményez. (Kutatások szerint azok az e-mailek, amelyek CTA-t is tartalmaznak, 370%-kal több kattintásra számíthatnak, mint a CTA-mentes változatok. A Facebook-posztokban elhelyezett cselekvésre ösztönzés az átkattintási arányt 285%-kal javítja.)