A Call to action (CTA) fogalma magában foglal minden olyan technikát, amely a felhasználót egy cselekvés végrehajtására ösztönzi, vagyis olyan lépések megtételére, melyek user általi végrehajtása kívánatos a weboldal üzemeltetője (hirdetés esetében a hirdető) szempontjából. Tehát felfogható irányjelző táblaként is, mely nélkül a látogatók könnyen eltévedhetnek az online útvesztőkben, és lepattanhatnak a weboldalról anélkül, hogy konverzióra lépnének, vagyis látogatóból ügyféllé válnának.
A cselekvésre ösztönzés tárgya lehet sok egyéb mellett egy termék megvásárlása, egy szolgáltatás igénybevétele, egy másik webhely meglátogatása, hírlevélre való feliratkozás, vélemény, értékelés írása, űrlap kitöltése, regisztráció stb. A CTA hatékonyságát egyébként két pszichológiai tényező szavatolja. Egyfelől az a jellegzetesség, hogy általában az emberek szeretik, ha megmondják nekik, mit kell tenniük, akkor is, ha erre egyébként egyedül is rájönnének; másfelől magyarázza a CTA hatékonyságát a kíváncsiság is, amely óhatatlanul kattintásra ösztökél („vajon mi lehet ez?”). Nem véletlen tehát, hogy kutatások szerint azok az e-mailek, amelyek CTA-t is tartalmaznak, 370%-kal több kattintásra számíthatnak, mint a CTA-mentes változatok; a Facebook-posztokban elhelyezett cselekvésre ösztönzés pedig az átkattintási arányt 285%-kal javítja.
A CTA tulajdonképpen megmondja a felhasználónak, hogy mit tegyen, vagyis olyan fordulatokat használ, mint például a „vásárolja meg”, „olvassa el”, „tudja meg”, „szerezze be” és hasonlók. Kissé utasításszerűnek tűnik, márpedig parancsokat adni a felhasználóknak nem különösebben elegáns megoldás, ennélfogva a CTA-elemeket általában a törzstartalomtól elkülönített dobozban vagy gombra helyezve szokás szerepeltetni.
Ideális esetben a call-to-action elemek a következő jellemzőkkel rendelkeznek:
- A CTA gomb/doboz szövege rövid, egyszerű, azonnal és nehézség nélkül dekódolható a felhasználó számára („kattintson most!”) és igével kezdődik („látogassa meg”, „fedezze fel”, „töltse le”, „találja meg”, „tudjon meg többet”, „ismerje meg”, kérjen ezt”, „vásároljon azt” stb.).
- A gomb/doboz környékén elhelyezett szöveg érthetően és világosan magyarázza el, hogy a gombra kattintva mi következik, mire számíthat a felhasználó („most kedvezményes ajánlatok várják Önt!”).
- Sürgősségi helyzetet teremt, tehát azt az érzetet kelti, mintha ritka vagy soha vissza nem térő alkalomról lenne szó, amelyet vétek lenne kihagyni („csak most”, „csak amíg a készlet tart”).
- A felhasználó szemszögéből fogalmaz, tehát nem azt mondja, vásárolja meg x terméket, hanem legyen Ön is x termék birtokosa.
- Képeket, vizuális elemeket is használ, és úgy van kialakítva, hogy kiemelkedjen a környezetéből: élénk, figyelemfelkeltő, a környező szövegtől eltérő színeket használ – a SAP úgy találta, hogy a narancssárga CTA-k több mint 32,5%-kal, a piros CTA-k 21%-kal növelik konverziós arányt –, a honlap (hirdetés) többi eleméhez képest nagy méretekkel rendelkezik, vagy éppen nagyobb kiterjedésű üres tér veszi körül.
- A honlap (hirdetés) tetején vagy alján helyezkedik el – előbbi esetben a látogató a webhely betöltése után azonnal szembesül a CTA-val, utóbbi esetben van mód és lehetőség bemelegíteni, felcsigázni a kívánt cselekvés végrehajtására.
A CTA-elemek természetesen nemcsak közvetlenül egy-egy weboldalon helyezhetők el, ugyanis mindenhol szerepelniük kell, ahol a felhasználó vagy látogató valószínűsíthetően megfordul, és szükséges utat mutatni a számára, hogy melyik a következő lépés, és az hogyan tehető az meg. Ehhez értelemszerűen ismerni kell legalább nagy vonalakban a vásárlói útvonal jellegzetességeit, vagyis azt, hogy a látogatók hol kezdik a folyamatot, és hova szeretnének eljutni.
Ennélfogva a cselekvésre ösztönzésnek helye lehet például:
- a meta leírásban, mely az első és az egyik legjobb lehetőség a Google felhasználók cselekvésre ösztönzésére,
- a termékoldalakon, ahol minimum szerepelnie kell egy „kosárba teszem” esetleg egy „megosztom” gombnak.
- kapcsolattartást/elérhetőséget biztosító oldalak esetében („űrlap kitöltése”, „csevegés most!”, „kérjük, lépjen kapcsolatba a cégünkkel” stb.),
- blogoldalak esetében, amikor a blogbejegyzés például egy termék promózását célozza („megnézem a terméket!”).
Vagyis összességében a jól megírt/elkészített és sikeres CTA világos, könnyen érthető és konverziót eredményez.