Mire jó a webhelyblokkoló?
A Blocker vagy Webhelyblokkoló olyan szándékosan kialakított vagy véletlenül létrejövő „akadály”, mely meggátolja, hogy a keresőmotorok hozzáférjenek az adott oldalhoz. Ennek eredményeként az oldal nem kerül be a keresőmotor indexébe, így nem jelenik meg a keresési eredmények között.
A blokkolás módszerei
Az efféle „akadályállításnak” több módja is lehetséges. Ezek közül a legfontosabbak a következők:
- Jelszavas védelem. A webhely jelszóval történő lezárása a legjobb megoldás, ha szeretnénk a webhelyet láthatatlanná tenni. A jelszó mint blocker biztosítja azt, hogy sem a keresőmotorok, sem a véletlenszerű webfelhasználók nem láthatják a tartalmat. Ez a megoldás a fejlesztés alatt álló webhelyek általánosan bevett gyakorlata. Ugyanis ez a legegyszerűbb módja annak, hogy egy készülő honlapot elérhessen az, akinek el kell érnie, ugyanakkor a Google ne férjen hozzá a félkész oldalhoz. Egyszerűen ellenőrizhető, hogy működik-e, és garantáltan megakadályozza, hogy bárki illetéktelen hozzáférjen a tartalomhoz.
- A feltérképezés blokkolása. A másik módja az akadályállításnak az, hogy letiltjuk a Googlebot hozzáférését a webhelyhez a robots.txt fájl segítségével. Ez a módszer biztosítja, hogy a felhasználók közvetlen link segítségével elérhessék a webhelyet, de a Googlebot ne keresse fel azt. A Google közlése szerint nem biztos, hogy ez a legcélravezetőbb módszer. Ugyanis a keresőmotorok továbbra is indexelhetik a webhely címét anélkül, hogy hozzáférnének annak tartalmához.
- A webhely indexelésének letiltása. Ez a harmadik módja az akadályállításnak. Ha szeretnénk meggátolni, hogy a keresőmotor robotok a webhelyet felvegyék az indexbe, a „noindex” metacímkét kell hozzáadni a <head> részhez. A felhasználók elérhetik az oldalt, mindössze a robotokat utasítja arra, hogy ne indexeljék az oldalt, amíg nem térképezték fel.
Mikor melyik a jó választás
Privát tartalmak esetében az első, jelszavas védelem jelenti a legcélszerűbb megoldást. A feltérképezés vagy az indexelés blokkolása pedig akkor jó választás, ha a tartalom nem privát. Illetve akkor is, ha a webhelynek vannak olyan részei, amelyeket nem szeretnénk látni megjelenni a keresőtalálatok között. (Ilyen rész lehet például egy köszönetnyilvánító oldal, vagy egy olyan aloldal, melyen ugyanaz a tartalom jelenik meg, mint egy másik aloldalon. Ez az utóbbi terméklapok esetében gyakori.)
Nem szándékos blokkolás
Mint arról szó esett már, létezhet nem szántszándékkal, hanem a körülmények hatására kialakuló blocker szituáció is. Ennek klasszikus példája az az eset, amikor az egyik országból érkező forgalmat bizonyos anomáliák miatt a webmester le szeretné tiltani. Ezért az oldalt az ebből az országból érkező felhasználók számára elérhetetlenné teszi. Ha viszont a Googlebot is ezen földrajzi régióból érkezve végzi a dolgát, akkor nem éri el az oldalt. Bár a Google szakemberek szerint a robot általában az Egyesült Államok területéről indul, nem törvényszerű, hogy minden esetben. Földrajzi típusú korlátozás esetén érdemes erre is figyelni.